2017. december 11. hétfő (Karácsony és Álom hava - Télelő, az év 50. hete és 345. napja)
Kultúrfetrengő
A kezdetek
Szókratész

Minden tudomány őse a filozófia, amelynek embere elsőként kezdett gondolkodni. Felfedezte, hogy létezik és tudattal rendelkezik. A felismerés oda vezetett, hogy rájött arra, hogy más létezők is körülveszik, amelyek hol élők, hol élettelenek, továbbá néha tulajdonságaikban hasonlítanak rá, máskor teljesen különböznek tőle. Megkezdődött tehát az ismerkedés, és nem győzött az új ismeretekkel elbánni, mert ez odáig fokozódott, hogy felismerte azt, hogy a könnyebben érzékelhető létezőkön túl is vannak még megismerhető létezők, amelyek számára kevésbé felfoghatóak, de attól még ott vannak. Így az ember emberré vált és aki lemaradt, az kimaradt a fejlődésből. Azonban az ember különbözik az őt körülvevő természettől, gyengébb nála, kiszolgáltatottabb és nehezebben leli meg helyét a mindenségben. Előnye azonban, hogy nincs teljes mértékben kiszolgáltatva saját ösztöneinek és testének, hanem képes olyan cselekedetekre, amelyeket el tud képzelni. Ha valami szokatlannal találkozik, akkor kíváncsiságával úrrá lehet félelmén, jobban megismerheti, elnevezheti és kísérletezhet vele. A nagyobb erőkkel szemben továbbra is védtelen volt, de ha ügyes és jól használta értelmi képességeit, akkor elkerülhette őket. Itt azonban megrekedt volna a csodálatosan sokszínű élet lehetősége, ha nem képes megosztani gondolatait a többi rá hasonlító emberrel, ezért elkezdett egyszerűen kommunikálni, majd rendszerezettebben beszélni, aztán azt megörökíteni írással vagy tanítással embertársai és utódai számára. Értelmessége odáig vezetett, hogy eszközöket kezdett használni, társadalmat szervezet maga köré és rendszerezte életmódját. A nálánál nagyobb hatalommal rendelkező dolgoktól továbbra is félt, de félelmében kedveskedéssel próbálta kiengesztelni és kommunikálva meggyőzni, az immáron megszemélyesített ismeretlent. Körülvette tehát magát a vallással, hogy biztosítsa túlélését. Ahogy egyre jobban megismerte a körülötte lévő világot, egyre több hatalmasság dőlt meg, mert rájött természetes valójukra és így már nem félt tőlük. Ebben az egyre nyugalmasabb életmódban felmerült a nagy kérdés, hogy ki ő, honnan származik és miért. Azt tudta, hogy az őt körülvevő világnak a része, valamint léteznek számára egyenlőre még kiismerhetetlen dolgok, majd a legfontosabb, hogy az ember mint olyan különbözik minden mást élőlénytől. Azonban, ha az állatias ösztönökből nem maradt volna meg látványosan a legveszélyesebbik egyike, név szerint a dominanciára való törekvés, akkor tovább gondolkodhatott volna békésen. Inkább hatalmat próbált szerezni magának, uralni minden és mindenki mást, aki erőben és tudásban kevesebb volt nála. Eddig gyűjtött felismeréseit vadságot gerjesztő és az ellen védő tevékenységekre fordította. Mire újra feleszmélt, már törvényekkel rendszabályozott társadalomban és különböző kultúrák közt találta magát. Amint ismét lett ideje, a régi kérdések újra felszínre törtek, de már egy teljesen új világszemlélettel átitatva. Legyőzte a régen hatalmasnak hitt dolgokat és újat állított helyébe, mert bár végletekig bátornak tartotta magát, de tudta van egy valami, ami mindennél több és afelett nincs hatalma. Ezt az egyet hol sok kicsire felosztotta, hol az anyagi világ egyik elemének tekintette, hol személynek vélte, hol nagyon távolinak gondolta, hol önmagában kereste. Ellenben a világ nagy, így sok különböző kultúra létezik, és amint megtanulta legyőzni a távolságokat, megismerte más emberek szemléletmódját is. Ezzel a gondolati káosz végleg rászabadult a világra, és filozófus legyen a talpán, aki ezeket valós törvényekkel, igaz okokkal, hibátlanul logikus következtetésekkel és megfelelő csoportosításokkal rendszerezi.

ÉS AMI MÉG LESZ: VALLÁSTUDOMÁNY...

kereszténység (katolicizmus, protestantizmus, ortodoxia, anglikán), iszlám, buddhizmus, hinduizmus, judaizmus, valamint a történelmi Ábrahám, Mózes, Jézus, Buddha, Mohamed próféta, Luther Márton, Kálvin János, Ulrich Zwingli, John Wycliffe, John Knox

...ÉS MÉG SOK MINDEN EGYÉB A TÉMÁBAN!

ÉS AMI MÉG LESZ: ETIKA...

az emberi cselekedetek viszonya az egyénhez és a környezetéhez, alapvető erkölcsi normák, természeti törvények, lelkiismereti kérdések, érzelmi dilemmák, karma lehetőségek, bioetika, jogászetika, politikaetika, sajtóetika, orvosetika, marketingetika, gazdaságetika

...ÉS MÉG SOK MINDEN EGYÉB A TÉMÁBAN!

ÉS AMI MÉG LESZ: ESZTÉTIKA...

szépség és kívánatosság fogalma, mint az emberiség céltörekvése

...ÉS MÉG SOK MINDEN EGYÉB A TÉMÁBAN!

ÉS AMI MÉH LESZ: SZIMBOLIKA...

jelképek, mondák, legendák, álmok, kollektív tudatalatti

...ÉS MÉG SOK MINDEN EGYÉB A TÉMÁBAN!




- fel -
© 2008-2017 FilozófusKocsma Kft. „EGY KORSÓ BÖLCSESSÉG SOSEM ÁRT MEG!”
A weboldalon található egyéni kifejezések, szövegek és képek a FilozófusKocsma Kft. tevékenységét képezik,
így azok a kiadó tulajdonában állnak, következésképpen írásbeli hozzájárulás nélkül a weboldal bármely része
materiális módon semmilyen formában nem használható fel, valamint kereskedelmi forgalomba sem hozható,
csupán önálló és értelmes gondolatok tökéletesítésére, továbbá jótétemények véghezvitelére alkalmazható.
A weboldal böngészése kapcsán kialakult fizikai, értelmi és érzelmi sérülések miatt felelősséget nem vállalunk!
Impresszum  |  Médiaajánlat  |  Hirdetés  |  Kockázatok és mellékhatások