2017. december 11. hétfő (Karácsony és Álom hava - Télelő, az év 50. hete és 345. napja)
Kultúrfetrengő

- vissza -

Szókratész

 » Élete
 » Mondásai

Kr. e. 469. Alópeké (Athén mellett DK irányban) - Kr. e. 399. Athén

Az önálló etika megalapítója nem hagyott hátra írott műveket, mivel főleg beszélgetve tanított, így életét és tanításait Xenophón, Platón (Védőbeszéd, Phaidón, Kritón, Theaitétosz...), Arisztophanész (Felhők című vígjátéka), valamint Arisztotelész Metafizikájának néhány kijelentése alapján lehet rekonstruálni.

- fel -

Élete

Diogenész Laertiosz "A filozófiában jeleskedők élete és nézetei" című művéből tekinthetünk bele Szókratész életébe. Apja, Szóphroniszkosz szobrász, míg anyja, Phainareté bábaasszony volt. Ezért mondták, hogy Szókratész, mint a szobrász, úgy alakítja ki a helyes nézeteket, és mint a bábaasszony segíti világra hozni az erény helyes meghatározását. Gyerekkorát valószínűleg az athéni gyermekek módján élte és az ő nevelésüket kapta, emellett apja mellett segédkezhetett. Nevelői Anaxagorasz, Damón és Arkhelaosz, akinek kedvence volt, majd Kritón közeli tanítványa lett. Retorikában, törvényekben való jártassága és szószólói alkata rosszakaróit gúnyos beszédekre és írásokra késztették ellene, valamint volt, hogy kinevették és megverték kérdezősködő ironikus stílusa miatt. Ezért még az uralkodó zsarnok harmincak is megtiltották neki a retorika tanítását. Mindezeket azonban zokszó nélkül tűrte és önmagától nem hagyta el Athén városát, csak amikor a kötelező katonaság folytán Poteidaiába küldik harcolni, majd sok egyéb csata mellett részt vett amphipoliszi hadjáratban is. A csatákban bátor volt, nem menekült, még Xenophont is megmentette egyszer a déloszi csatában.
Ötvenéves lehetett, amikor feleségül vette Xanthippé-t, később újabb feleséget, Mirthoszt (az Igazságos Ariszteidész lányát) is maga mellé vette. Xanthippétől Lamproklész, Mirthosztól Szóphronikosz és Menexenosz nevű gyermekei születtek. Ez úgy volt lehetséges, hogy az athéniek, csatában való megfogyatkozásuk következtében megengedték, hogy a törvényes feleség mellett egy másik nőt is magához vehessen egy férfi, utódnemzés céljából. Erősakaratú, magabiztos és méltóságteljes emberként tartották számon, akinek rendezett élete volt, így pestisjárványok közepette is egészséges maradt. Pénzt senkitől nem fogadott el és mértékletes volt vagyontárgyak birtoklásában is, szándékosan szerény életmódot folytatott. Értett ahhoz, hogy az embereket rábeszélje valamire vagy lebeszélje valamiről, valamint értett hozzá, hogy megtalálja a dolgok értelmét. Főleg a tudatlanokat akarta meggyőzni beszédével, azokat, akik sokat képzeltek magukról. Szerette a szabadidőt, öregségében megtanult lírán játszani és táncolni is járt, hogy egészségét javítsa. Szókratész 70 éves volt, amikor elítélték, majd magától kiitta a bürök méregserleget. Az ellene felhozott vádak, az ifjúság rontása, az athéni istenek megtagadása és új tanok (daimonion) bevezetése voltak. Az athéniek később megbánták tettüket és szobrot állítottak neki.

- fel -

Mondásai

• "Más emberek azért élnek, hogy ehessenek; én pedig azért, hogy éljek."
• "Semmit sem tudok, csak azt tudom, hogy nem tudok semmit."
• "Semmit sem szégyen megtanulni, amit az ember nem tud."
• "A siker nem kis dolog, de kis dologgal kezdődik."
• "Nagyon kevéskére van szűkség ahhoz, hogy az ember közel legyen az istenekhez."
• Látva a piaci árukészlet bőségét: "Mennyi minden van, amire nincsen szükségem."
• "Az ezüsttárgyakra és bíborra szűkség van a színházban ― de nem az életben."
• "Az a legédesebb étel, amelyhez a legkevesebb fűszer kell és a legédesebb ital, amely után nem kell mást inni."
• "Csodálatos, hogy mindenki könnyűszerrel meg tudja mondani, hogy hány birkája van, de hogy hány barátja van azt nem tudja megnevezni; oly keveset törődnek az emberek barátaikkal."
• Eukleidész szőrszálhasogatása láttán: "Ó Eukleidész! A szofistákkal majd ki tudsz jönni, de az emberekkel soha!"
• "Az egyetlen jó dolog a tudás és az egyetlen rossz a tudatlanság."
• "A gazdagság és előkelő származás nem jelent semmi jót, hanem ellenkezőleg, rosszat."
• "Az ifjúság erénye nem más, mint a semmit túlságosan."
• "A geometriát (mindenkinek) addig kell tanulni, amíg föl nem tudja mérni azt a földet, amelyet örökölt, vagy amelyet másra akar hagyni."
• Amikor megkérdezték tőle, mi előnyösebb megnősülni vagy sem: "Bármelyiket teszed, megbánod."
• "A szobrászok azon fáradoznak, hogy a kő minél inkább hasonlítson (az emberre), azzal azonban nem törődnek, hogy ők maguk olyanok, mint a kő."
• "A fiatalok nézzék magukat a tükörben: a szépek, hogy méltók legyenek, a csúnyák, hogy neveléssel szépítsék idétlenségüket."
• Amikor bántalmazták zokszó nélkül tűrte: "Vajon ha egy szamár megrúg, eljárást indíthatnék-e ellene?"
• Amikor figyelmeztették, hogy valaki "rosszat mondott róla", azt válaszolta, hogy "nem tanult meg szépet mondani".
• "A komédiaírók amennyiben ostorozzák hibáinkat, helyrehozzák azokat, ha pedig nem, akkor nem tartozik ránk."
• Aki mondta neki, hogy az "athéniek halálra ítéltek", annak azt válaszolta, hogy "őket a természet ítélte halálra".
• Amikor szép ruhát kínáltak neki, hogy abban haljon meg, így szólt: "Hogyhogy? A magam ruhája jó volt, hogy abban éljek, most nem jó, hogy benne haljak meg?"
• Amikor felesége mondta neki, hogy "igazságtalanul halsz meg", ő azt válaszolta "te azt akarnád, hogy igazságosan haljak meg?".

frissencsapolva: 2014 NYARÁNAK VÉGÉN




- fel -
© 2008-2017 FilozófusKocsma Kft. „EGY KORSÓ BÖLCSESSÉG SOSEM ÁRT MEG!”
A weboldalon található egyéni kifejezések, szövegek és képek a FilozófusKocsma Kft. tevékenységét képezik,
így azok a kiadó tulajdonában állnak, következésképpen írásbeli hozzájárulás nélkül a weboldal bármely része
materiális módon semmilyen formában nem használható fel, valamint kereskedelmi forgalomba sem hozható,
csupán önálló és értelmes gondolatok tökéletesítésére, továbbá jótétemények véghezvitelére alkalmazható.
A weboldal böngészése kapcsán kialakult fizikai, értelmi és érzelmi sérülések miatt felelősséget nem vállalunk!
Impresszum  |  Médiaajánlat  |  Hirdetés  |  Kockázatok és mellékhatások